VI. FEJEZET: Energiatakarékosság és energetikai besorolás

I. rész

Mit jelent valójában az energetikai besorolás?

Amikor elkészül egy energetikai tanúsítvány, a legtöbb tulajdonos először nem a számításokat nézi meg, hanem egyetlen adatot keres:

"Milyen besorolást kapott az ingatlan?"

Ez teljesen természetes.

Az energetikai besorolás könnyen érthető formában mutatja meg, hogy az adott épület energiahatékonysága hogyan viszonyul a jelenleg érvényes követelményekhez.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez a besorolás önmagában nem mond el mindent az épületről.

Mit mutat az energetikai besorolás?

Az energetikai besorolás nem azt jelenti, hogy mennyi lesz a következő havi gáz- vagy villanyszámla.

A besorolás egy számított műszaki mutató, amely az épület energetikai teljesítményét írja le egységes módszertan alapján.

A számítás során több tényezőt is figyelembe kell venni, például:

• az épület hőszigetelő képességét;
• a nyílászárók jellemzőit;
• a fűtési rendszer hatékonyságát;
• a használati melegvíz előállítását;
• szükség esetén a hűtési és szellőztetési rendszereket;
• valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását.

A besorolás tehát mindig az épület egészének energetikai jellemzőit tükrözi.

A gyakorlatban

Előfordulhat, hogy két hasonló méretű ház közül az egyik kedvezőbb energetikai besorolást kap, mégis a másikban alacsonyabb a havi energiafogyasztás.

Ennek oka legtöbbször az, hogy a tényleges fogyasztást a használati szokások is jelentősen befolyásolják.

Egy épület energetikai besorolása és a tényleges rezsiköltség között tehát van kapcsolat, de a kettő nem azonos.

Miért nem elég csak a fűtést korszerűsíteni? 

Ez az egyik leggyakoribb kérdés.

Sokan úgy gondolják, hogy ha új kazánt vagy hőszivattyút építenek be, akkor az épület energetikai besorolása automatikusan jelentősen javul.

Valóban javulhat.

De a besorolást nem egyetlen berendezés határozza meg.

Ha például egy épület falai, födéme és nyílászárói jelentős hőveszteséget okoznak, akkor egy korszerű hőtermelő önmagában csak részben tudja ezt ellensúlyozni.

Az energetikai teljesítményt mindig az épület és a gépészet együtt alakítja.

Miért fontos a hőveszteség csökkentése?

Képzeljünk el egy vödröt, amelynek az oldalán több kisebb lyuk található.

Hiába töltünk bele egyre több vizet, a veszteség továbbra is megmarad.

Hasonló a helyzet egy épülettel is.

Ha jelentős a hőveszteség, akkor a legkorszerűbb fűtési rendszernek is több energiát kell felhasználnia ahhoz, hogy ugyanazt a belső hőmérsékletet fenntartsa.

Ezért az energetikai korszerűsítés során általában nem egyetlen elemre, hanem az épület egészére érdemes tekinteni.

Tudta?

Egy épület energiaigényét egyszerre befolyásolják a szerkezeti adottságok és a gépészeti rendszerek. Ezért az energetikai besorolás javítása gyakran több, egymást kiegészítő korszerűsítéssel érhető el, nem csupán egyetlen beruházással.

A jobb besorolás nem önmagáért fontos

Sokan úgy tekintenek az energetikai besorolásra, mint egy iskolai osztályzatra.

Pedig valójában nem ez a lényeg.

A kedvezőbb besorolás általában azt jelzi, hogy az épület energiahatékonyabban működik.

Ennek előnyei lehetnek:

• kisebb energiaigény;
• korszerűbb műszaki állapot;
• jobb hőkomfort;
• egyenletesebb belső hőmérséklet;
• kisebb környezeti terhelés.

Nem maga a betűjel vagy kategória a cél, hanem az a műszaki állapot, amely ezt lehetővé teszi.

Minden épület más lehetőségekkel rendelkezik

Nem minden ingatlan fejleszthető ugyanolyan módon.

Egy műemléki jellegű belvárosi lakásnál például más lehetőségek állnak rendelkezésre, mint egy önálló családi háznál.

Ugyanez igaz egy panellakásra is, ahol a homlokzati hőszigetelés vagy a tető felújítása sok esetben a társasház közös döntésétől függ.

Ezért energetikai korszerűsítés előtt mindig érdemes az adott épület saját adottságait figyelembe venni.

Szakértői gondolat

Az energetikai besorolás nem cél, hanem visszajelzés. Azt mutatja meg, hogy az épület jelenlegi műszaki állapota alapján milyen energiahatékonysági szintet képvisel. A valódi cél mindig az épület korszerűsítése és az energiafelhasználás ésszerű csökkentése, nem pedig önmagában egy kedvezőbb kategória elérése.

II. rész

Mely felújítások javítják leginkább egy épület energetikai teljesítményét?

Az egyik leggyakoribb kérdés, amelyet egy energetikai tanúsító kap, a következő:

"Ha csak egy dolgot tudok felújítani, mivel érdemes kezdenem?"

Erre nincs minden épületre egyformán érvényes válasz.

Egy régi családi ház, egy panellakás vagy egy korszerű társasházi lakás teljesen eltérő adottságokkal rendelkezhet.

Mégis vannak olyan általános műszaki elvek, amelyek szinte minden épületnél érvényesek.

A legfontosabb ezek közül, hogy először a hőveszteséget érdemes csökkenteni, és csak ezt követően gondolkodni a gépészeti rendszerek korszerűsítésében.

1. A hőszigetelés szerepe

A legtöbb épület esetében a legnagyobb energiamegtakarítás nem egy új kazán vagy egy korszerű hőszivattyú beépítésével kezdődik, hanem a hőveszteség csökkentésével.

Ha a falakon, a födémen vagy a tetőn keresztül sok hő távozik, akkor bármilyen korszerű fűtési rendszernek több energiát kell felhasználnia ugyanazon belső hőmérséklet fenntartásához.

A megfelelő hőszigetelés ezért nemcsak az energiafogyasztást befolyásolhatja, hanem javíthatja a belső komfortérzetet is.

A gyakorlatban

Egy felújítatlan családi háznál gyakran nem egyetlen szerkezet felelős a hőveszteségért. Előfordulhat, hogy a homlokzat, a padlásfödém és a régi nyílászárók együttesen okozzák a legnagyobb energiaveszteséget. Ilyenkor a korszerűsítés eredménye akkor lehet a legkedvezőbb, ha ezekre együtt tekintünk.

2. A padlásfödém jelentősége

Sok épületnél a padlásfödém hőszigetelése az egyik leghatékonyabb korszerűsítési lehetőség.

Ennek oka egyszerű.

A meleg levegő természetes módon felfelé áramlik, ezért egy szigeteletlen vagy gyengén szigetelt födémen keresztül jelentős hőveszteség alakulhat ki.

Különösen azoknál a családi házaknál lehet fontos ez a szerkezet, ahol a padlástér nem fűtött.

A megfelelő födémszigetelés nemcsak a téli hőveszteséget csökkentheti, hanem nyáron is mérsékelheti a tetőszerkezet felől érkező felmelegedést.

3. A nyílászárók cseréje

A korszerű nyílászárók javíthatják az épület légzárását és hozzájárulhatnak a hőveszteség csökkentéséhez.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy önmagukban ritkán oldanak meg minden problémát.

Ha például a falak vagy a födém jelentős hőveszteséget okoznak, akkor a nyílászárók cseréje önmagában csak részleges javulást eredményezhet.

Ezért az energetikai korszerűsítés során mindig érdemes az egész épületet vizsgálni.

Tudta?

A korszerű nyílászárók beépítése után különösen fontossá válhat a megfelelő szellőztetés biztosítása. A régi ablakok természetes légcseréje sok esetben megszűnik, ezért a beltéri levegő minőségére is figyelmet kell fordítani.

4. A fűtési rendszer korszerűsítése

Miután sikerült csökkenteni az épület hőveszteségét, érdemes megvizsgálni a fűtési rendszer korszerűsítésének lehetőségeit.

A korszerű hőtermelők – például a kondenzációs kazánok vagy a megfelelően méretezett hőszivattyúk – hatékonyabban működhetnek, különösen akkor, ha az épület energiaigénye a korábbi felújításoknak köszönhetően már alacsonyabb.

A megfelelő megoldás kiválasztása azonban mindig az adott épület adottságaitól, a meglévő rendszertől és a használati igényektől függ.

5. Az épületet rendszerként érdemes kezelni

Az energetikai korszerűsítés akkor lehet igazán eredményes, ha nem különálló elemekben gondolkodunk.

Egy épület energetikai teljesítményét együtt alakítják:

• a falak;
• a födém;
• a tető;
• a nyílászárók;
• a fűtési rendszer;
• a használati melegvíz előállítása;
• és adott esetben a megújuló energiaforrások.

Ha ezek közül csak egyetlen elemet korszerűsítünk, az is javíthatja az energiahatékonyságot, de a legjobb eredmény általában összehangolt fejlesztésekkel érhető el.

Szakértői gondolat

Energetikai szempontból nincs minden épületre érvényes, univerzális felújítási sorrend. A megfelelő korszerűsítési stratégia mindig az adott ingatlan műszaki állapotából indul ki. Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a hőveszteség csökkentése és a korszerű gépészet egymást kiegészítve tudja a legjobb eredményt biztosítani.

III. rész

Mely korszerűsítések befolyásolják leginkább az energetikai besorolást?

A hőveszteség csökkentése általában az első lépés

Az energetikai tanúsítás elkészítése után sok tulajdonos felteszi ugyanazt a kérdést:

"Mit kellene felújítanom ahhoz, hogy jobb legyen az energetikai besorolás?"

Erre nincs minden épületre érvényes, egyszerű válasz.

Egy panellakás, egy régi családi ház vagy egy korszerű társasházi lakás teljesen eltérő műszaki adottságokkal rendelkezik. Ezért ugyanaz a felújítás az egyik épületnél jelentős változást eredményezhet, míg egy másiknál csak kisebb javulást hozhat.

Az energetikai tanúsítás célja nem annak megmondása, hogy mit kell felújítani, hanem az épület jelenlegi állapotának objektív bemutatása. Ugyanakkor a tanúsítványban szereplő adatok segíthetnek megérteni, mely területeken lehet a legnagyobb fejlődési lehetőség.

Az energiahatékonyság javításának alapja szinte minden esetben ugyanaz:

kevesebb hőt kell elveszíteni.

Ha egy épület szerkezetein keresztül jelentős mennyiségű hő távozik, akkor a legkorszerűbb fűtési rendszernek is több energiát kell felhasználnia a kívánt belső hőmérséklet fenntartásához.

Ezért energetikai szempontból gyakran először a szerkezetek állapotát érdemes megvizsgálni.

A gyakorlatban

Képzeljünk el két hasonló családi házat.

Az egyik korszerű hőszivattyúval rendelkezik, de a padlásfödém szigeteletlen.

A másik hagyományosabb fűtési rendszert használ, ugyanakkor megfelelő hőszigeteléssel rendelkezik.

Energetikai szempontból egyik eset sem értékelhető kizárólag a fűtési rendszer alapján. A teljes épületet kell vizsgálni.

A homlokzati hőszigetelés szerepe

A külső falak jelentős felületet képviselnek egy épület burkoló szerkezetében.

Ha ezek hőtechnikai tulajdonságai kedvezőtlenek, akkor a korszerű homlokzati hőszigetelés hozzájárulhat az energiaigény csökkentéséhez.

Nem minden épületnél ez jelenti azonban az elsődleges fejlesztési irányt.

Vannak olyan ingatlanok, ahol például a padlásfödém vagy a fűtési rendszer korszerűsítése nagyobb jelentőségű lehet.

Ezért minden esetben az épület teljes műszaki állapotát kell figyelembe venni.

A padlásfödém sokszor "láthatatlan", mégis fontos szerkezet

A tulajdonosok figyelme gyakran a homlokzatra vagy a nyílászárókra irányul.

Pedig egy nem megfelelően szigetelt padlásfödém jelentős hatással lehet az épület energiaigényére.

Különösen igaz ez azoknál a családi házaknál, ahol a padlástér nem fűtött.

A padlásfödém korszerűsítése ezért sok esetben fontos eleme lehet az energiahatékonyság javításának.

Tudta?

A padlásfödém hőszigetelése nemcsak télen lehet előnyös. Nyáron is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tetőszerkezet felől kevesebb hő jusson a lakótérbe, ami javíthatja a komfortérzetet.

A nyílászárók cseréje

A korszerű nyílászárók beépítése sok épületnél javíthatja a hőtechnikai jellemzőket.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy az energetikai besorolást nem kizárólag az ablakok minősége határozza meg.

A falazat, a födém, a tető és a gépészeti rendszerek egyaránt szerepet játszanak.

Ezért a nyílászárócsere akkor lehet igazán eredményes, ha az épület egészének korszerűsítési koncepciójába illeszkedik.

A gépészet korszerűsítése

Miután az épület hővesztesége csökkent, a korszerű fűtési rendszer még hatékonyabban tud működni.

Napjainkban egyre több épületben jelennek meg:

• kondenzációs kazánok;
• levegő-víz hőszivattyúk;
• alacsony hőmérsékletű padlófűtési rendszerek;
• intelligens szabályozások.

Ezek megfelelő tervezés és kivitelezés mellett hozzájárulhatnak az épület energiahatékonyságának javításához.

Nem mindig a legdrágább beruházás a leghatékonyabb

Sokan úgy gondolják, hogy minél nagyobb a beruházás értéke, annál nagyobb lesz az energetikai javulás.

Ez nem feltétlenül igaz.

Egy adott épület esetében előfordulhat, hogy egy viszonylag egyszerűbb korszerűsítés jelentősebb eredményt hoz, mint egy jóval költségesebb beavatkozás.

Éppen ezért célszerű mindig az adott épület műszaki adottságai alapján megtervezni a felújításokat.

Szakértői gondolat

Az energetikai korszerűsítés nem különálló beruházások sorozata, hanem egy összefüggő rendszer fejlesztése. A szerkezetek, a gépészet és az épület használati módja együtt határozza meg az energiahatékonyságot. Ezért ugyanaz a beruházás különböző épületeknél eltérő eredményt hozhat. A legjobb megoldás mindig az, amely az adott ingatlan műszaki adottságaihoz illeszkedik.

IV. rész

Az energiahatékony otthon nem egyetlen beruházás eredménye

Az energetikai tanúsításról sokan úgy gondolkodnak, mint egy egyszeri adminisztratív feladatról. Valójában azonban a tanúsítvány ennél jóval többet jelent.

Egy jól elkészített energetikai tanúsítvány képet ad arról, hogy egy épület milyen műszaki állapotban van energetikai szempontból, és segít megérteni, hogy az egyes szerkezetek és gépészeti rendszerek hogyan hatnak egymásra.

Ezért a tanúsítvány nemcsak egy hivatalos dokumentum, hanem egy olyan kiindulópont is lehet, amely segít tudatosabban gondolkodni egy ingatlan jövőbeni fejlesztéséről.

Az energiahatékonyság mindig rendszerben értelmezhető

Az elmúlt fejezetekben többször is szó esett arról, hogy egy épület energiaigényét nem egyetlen tényező határozza meg.

A hőszigetelés, a nyílászárók, a tető, a padlásfödém, a fűtési rendszer, a használati melegvíz előállítása és – ahol alkalmazzák – a megújuló energiaforrások együtt alakítják az épület energetikai teljesítményét.

Ezért a korszerűsítések akkor lehetnek a legeredményesebbek, ha nem különálló beruházásokként, hanem egy egymásra épülő rendszer részeként tekintünk rájuk.

A gyakorlatban

Egy családi ház tulajdonosa először hőszigeteli a padlásfödémet, később korszerű nyílászárókat építtet be, majd néhány év múlva lecseréli a régi kazánt. Ezek a beruházások különböző időpontokban valósulnak meg, mégis ugyanazt a célt szolgálják: az épület energiahatékonyságának fokozatos javítását.

Minden épület más utat jár be

Nincs két teljesen egyforma ingatlan.

Még az azonos utcában, azonos időben épült házak között is lehetnek jelentős különbségek.

Más lehet:

• a szerkezetek állapota;
• a korábbi felújítások mértéke;
• a gépészeti rendszerek kialakítása;
• a használat módja;
• és az épület fenntartásának története.

Ezért energetikai szempontból sincs minden épületre alkalmazható általános recept.

A megfelelő döntéseket mindig az adott ingatlan sajátosságainak figyelembevételével lehet meghozni.

A tudatos felújítás hosszú távú szemléletet igényel

A legtöbb épület korszerűsítése nem egyetlen év alatt történik.

Gyakran több kisebb beruházás követi egymást.

Éppen ezért érdemes úgy tervezni, hogy az egyes fejlesztések később is jól illeszkedjenek egymáshoz.

Egy átgondolt sorrend sok esetben nemcsak energetikai, hanem gazdasági szempontból is kedvezőbb lehet.

Tudta?

Egy épület energetikai állapota folyamatosan változhat. Egy korszerűsítés javíthatja, míg az elöregedő gépészeti berendezések vagy a karbantartás hiánya idővel kedvezőtlenebb irányba is befolyásolhatja az energiahatékonyságot. Ezért az energetikai tanúsítvány mindig az ingatlan adott időpontban fennálló műszaki állapotát tükrözi.

Az energetikai tanúsítvány szerepe a jövőben

Az energiahatékonyság jelentősége várhatóan továbbra is meghatározó marad az épületek tervezése, felújítása és használata során.

Az energetikai tanúsítvány ebben a folyamatban egységes, összehasonlítható és szakmai alapokon nyugvó információt nyújt az épület energetikai jellemzőiről.

Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a tulajdonosok, a vásárlók és a szakemberek megalapozottabb döntéseket hozzanak.

Mit érdemes megjegyezni?

Ha az egész kézikönyvből csak néhány alapelvet emelnénk ki, azok a következők lennének:

• Az energetikai tanúsítvány hivatalos műszaki dokumentum.
• Minden ingatlan egyedi, ezért minden tanúsítás is egyedi értékelést igényel.
• Az energiahatékonyságot mindig az épület egészének állapota határozza meg.
• A korszerűsítések egymásra épülve hozzák a legjobb eredményt.
• A tudatos döntések alapja a pontos műszaki felmérés.

Szakértői gondolat

Az energetikai tanúsítás nem arról szól, hogy egy épület "jó" vagy "rossz". Sokkal inkább arról, hogy objektív képet adjon az ingatlan energiahatékonyságáról, egységes módszertan alapján. Ez teszi lehetővé az összehasonlíthatóságot, és segíti a tulajdonosokat, vásárlókat és szakembereket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak.