III. FEJEZET: Energetikai tanúsítvány különböző ingatlantípusokhoz

I. rész

Nem minden ingatlan egyforma – ezért a tanúsítás sem az

Amikor energetikai tanúsítványról beszélünk, sokan úgy gondolják, hogy minden ingatlan esetében ugyanaz a folyamat zajlik. A tanúsító kimegy a helyszínre, felméri az épületet, elkészíti a számításokat, majd kiállítja a tanúsítványt.

Ez alapvetően igaz, a részletekben azonban jelentős különbségek lehetnek.

Egy panellakás, egy százéves polgári lakás vagy egy korszerű családi ház energetikai szempontból egészen eltérő adottságokkal rendelkezik. Más szerkezeteket kell vizsgálni, más műszaki megoldásokkal találkozhat a tanúsító, és gyakran más kérdések foglalkoztatják a tulajdonosokat is.

Éppen ezért ebben a fejezetben nem az energetikai tanúsítás folyamatát mutatjuk be újra, hanem azt, hogy az egyes ingatlantípusok miben különböznek egymástól energetikai szempontból.

A panellakás és a családi ház nem ugyanaz a feladat

Első ránézésre magától értetődőnek tűnik ez a kijelentés, mégis érdemes egy kicsit mélyebben belegondolni.

Egy panellakás esetében az épület külső falainak jelentős része közös szerkezet, a tető és az alapozás pedig többnyire nem az adott lakás kizárólagos része. A lakás energiaigényét ezért nemcsak a saját nyílászárói vagy a fűtési rendszer befolyásolja, hanem az egész épület műszaki állapota is.

Ezzel szemben egy családi háznál a teljes épületet egyetlen egységként kell vizsgálni. A homlokzatok, a tető, a padlásfödém, a pince vagy a talajjal érintkező szerkezetek egyaránt szerepet kapnak a számításban.

A két feladat célja ugyanaz, de az épület jellege miatt a vizsgálat hangsúlyai eltérnek.

A gyakorlatban

Egy társasház két egymás fölött elhelyezkedő, azonos méretű lakása között is lehet energetikai különbség. A legfelső szinten található lakás esetében például a tető állapota is hatással lehet az energiaigényre, míg egy közbenső szinten fekvő lakást minden oldalról fűtött terek vesznek körül.

Az épület kora sokszor fontosabb, mint gondolnánk

Az energetikai tanúsítás során nem csupán az számít, hogy mekkora az ingatlan.

Legalább ennyire fontos az is, hogy mikor épült.

Egy több évtizeddel ezelőtt épült ház tervezésekor egészen más energetikai követelmények voltak érvényben, mint napjainkban. Az építőanyagok, a nyílászárók, a hőszigetelési megoldások és a gépészeti rendszerek is sokat fejlődtek az elmúlt évtizedekben.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy régebbi épület ne lehetne korszerű. Sok esetben éppen a későbbi felújítások eredményeként válik energiahatékonyabbá.

A helyszíni felmérés során ezért nemcsak az eredeti állapot számít, hanem az is, hogy az évek során milyen korszerűsítések történtek.

A felújítások története is része az épületnek

Kevés olyan ingatlan van, amely pontosan ugyanabban az állapotban maradt volna, mint amikor felépült.

Valahol kicserélték az ablakokat.

Máshol új hőszigetelés került a homlokzatra.

Egy másik épületben korszerűsítették a fűtési rendszert vagy hőszivattyút építettek be.

Ezek a változások mind befolyásolhatják az épület energetikai jellemzőit.

Ezért a tanúsító számára nemcsak az aktuális állapot fontos, hanem az is, hogy a tulajdonos milyen információkat tud megosztani a korábbi felújításokról.

Tudta?

Két azonos évben épült, azonos alapterületű családi ház energetikai besorolása jelentősen eltérhet egymástól, ha az egyiket az elmúlt években korszerűsítették, a másikat pedig eredeti állapotában használták tovább.

Miért külön fejezetet érdemelnek az egyes ingatlantípusok?

A következő részekben részletesen bemutatjuk a leggyakoribb ingatlantípusokat.

Nem azért, mert más szabályok vonatkoznak rájuk, hanem azért, mert a tulajdonosokat más kérdések foglalkoztatják.

Egy panellakás tulajdonosa például gyakran arra kíváncsi, mennyit számít a nyílászárócsere vagy a társasház hőszigetelése.

Egy családi ház tulajdonosát sokszor inkább az érdekli, hogyan befolyásolja a padlásfödém szigetelése, a tető állapota vagy egy új fűtési rendszer az épület energetikai jellemzőit.

A következő alfejezetek ezért mindig az adott ingatlantípus sajátosságaira koncentrálnak.

Szakértői gondolat

Az energetikai tanúsítás célja minden ingatlantípus esetében ugyanaz: objektív képet adni az épület energiahatékonyságáról. A módszertan egységes, de az épületek műszaki adottságai eltérőek. Éppen ezért a helyszíni felmérés során mindig az adott ingatlan sajátosságai alapján kell értékelni a szerkezeteket és a gépészeti rendszereket. Ez biztosítja, hogy a tanúsítvány a lehető legjobban tükrözze a valós állapotot.

II. rész

Mit érdemes tudni a panellakások energetikai tanúsításáról?

A panellakások Magyarország lakásállományának jelentős részét alkotják. Budapesten különösen sokan élnek panelépületekben, ezért természetes, hogy az energetikai tanúsítás során is gyakran találkozunk ilyen ingatlanokkal.

Első pillantásra könnyű azt gondolni, hogy két azonos méretű panellakás energetikai szempontból is egyforma. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez korántsem mindig van így.

Bár a panelépületek építési technológiája egységesebb, mint sok más épülettípusé, számos olyan tényező van, amely jelentősen befolyásolhatja egy lakás energetikai jellemzőit.

A panelházat és a lakást együtt kell szemlélni

Egy családi ház esetében az egész épület egyetlen tulajdonoshoz tartozik, ezért a homlokzat, a tető vagy a padlás állapota közvetlenül kapcsolódik az adott ingatlanhoz.

Egy panellakásnál más a helyzet.

A lakás egy nagyobb épület része, ezért energetikai szempontból nemcsak maga a lakás számít, hanem az is, hogy milyen állapotban van a társasház.

Ha például a homlokzatot utólag hőszigetelték, vagy korszerűsítették a tetőt, annak hatása a lakások energiaigényében is megjelenhet.

Ezért a helyszíni felmérés során nemcsak a lakás, hanem – amennyire szükséges – az épület egészének jellemzőit is figyelembe kell venni.

A gyakorlatban

Ugyanabban a panelépületben két azonos alapterületű lakás energetikai jellemzői sem feltétlenül teljesen azonosak. Egy szélső lakás vagy legfelső emeleti lakás más hőtechnikai környezetben helyezkedhet el, mint egy középső, minden oldalról fűtött lakás. Ez a számításokban is szerepet játszhat.

A nyílászárók cseréje sokat számíthat

A panelépületek felújítása során az egyik leggyakoribb korszerűsítés a nyílászárók cseréje.

A korszerű ablakok javíthatják a légzárást és csökkenthetik a hőveszteséget, de önmagukban nem határozzák meg egy lakás energetikai besorolását.

A tanúsítás során mindig az épület egészének energetikai jellemzőit kell vizsgálni.

Ezért ugyanaz a nyílászáró más eredményt adhat egy hőszigetelt panelépületben, mint egy olyan társasházban, amelyen korábban nem történt energetikai korszerűsítés.

A panelépületek jelentős részében távfűtés működik, de vannak olyan társasházak is, ahol egyedi vagy házközponti fűtési rendszer üzemel.

Energetikai szempontból nem az számít, hogy melyik megoldás "jobb", hanem az, hogy az adott rendszer milyen műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és hogyan kapcsolódik az épület egészéhez.

A tanúsító a számítás során ezt is figyelembe veszi.

Tudta?

A panelépületek energetikai korszerűsítése az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Számos társasház kapott homlokzati hőszigetelést, új nyílászárókat vagy korszerűbb gépészeti rendszereket. Emiatt ma már két azonos évben épült panelház energetikai jellemzői is jelentősen eltérhetnek. 

A felújítások története fontos információ

A helyszíni felmérés során gyakran előfordul, hogy a tulajdonos olyan korszerűsítésekről számol be, amelyek kívülről már nem láthatók.

Például:

• korábban kicserélték az összes nyílászárót;
• korszerűsítették a fűtési szabályozást;
• felújították a társasház homlokzatát;
• vagy javították a tető hőszigetelését.

Ezek az információk segíthetnek abban, hogy a tanúsítás a lehető legpontosabban tükrözze az épület aktuális állapotát.

Egy panel sem egyforma

Kívülről sok panelépület hasonlónak tűnik.

Belül azonban jelentős különbségek lehetnek.

Más lehet:

• az építés időszaka;
• az alkalmazott szerkezet;
• a felújítások mértéke;
• a fűtési rendszer;
• a lakás elhelyezkedése az épületen belül.

Ezért energetikai szempontból minden lakást egyedileg kell értékelni.

Általános következtetéseket kizárólag az alapján levonni, hogy egy ingatlan panelépületben található, nem lehet.

Szakértői gondolat

A panellakások energetikai tanúsítása sokszor egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen valójában. Bár az építési technológia egységesebb, mint sok más lakóépület esetében, a későbbi korszerűsítések, a lakás elhelyezkedése és az épület közös szerkezeteinek állapota egyaránt befolyásolhatják az energetikai jellemzőket. Éppen ezért minden panel lakást önállóan, a rendelkezésre álló műszaki adatok alapján kell értékelni.

III. rész

Mit érdemes tudni a téglalakások energetikai tanúsításáról?

A "téglalakás" kifejezés első hallásra egyszerűnek tűnik, valójában azonban nagyon sokféle épületet takar. Egy száz évvel ezelőtt épült belvárosi polgári lakás, egy hetvenes évekbeli társasházi lakás és egy néhány éve átadott új építésű lakás egyaránt lehet téglaszerkezetű, mégis jelentősen eltérhetnek energetikai szempontból.

Éppen ezért a téglalakások energetikai tanúsítása során nem elegendő abból kiindulni, hogy az épület falazata téglából készült. Az építés időszaka, a szerkezetek kialakítása, a későbbi felújítások és az épületgépészeti rendszerek együtt határozzák meg az ingatlan energetikai jellemzőit.

Az építés kora sokat elárul

A különböző építési korszakok eltérő műszaki megoldásokat alkalmaztak.

Egy századfordulón épült polgári ház vastag tömör téglafalakkal készülhetett, míg egy kilencvenes évekbeli társasház már korszerűbb falazóelemeket és más hőtechnikai követelményeket vett figyelembe.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy régi épület automatikusan rosszabb energetikai tulajdonságokkal rendelkezik.

Az elmúlt évtizedekben sok társasházon történtek olyan korszerűsítések – például homlokzati hőszigetelés, tetőfelújítás vagy nyílászárócsere –, amelyek jelentősen javították az épület energiahatékonyságát.

Ezért a helyszíni felmérés során mindig az aktuális műszaki állapotot kell értékelni, nem pusztán az építés évét.

A gyakorlatban

Egy 1910 körül épült belvárosi lakás és egy 1975-ben épült téglalakás közül nem lehet kizárólag az építés éve alapján megmondani, hogy melyik energetikailag kedvezőbb. Ha a régebbi épületet az elmúlt években korszerűsítették, míg a másik eredeti állapotában maradt, a végeredmény akár meglepő is lehet.

A fal vastagsága önmagában nem döntő

Ez az egyik leggyakoribb félreértés.

Sokan úgy gondolják, hogy egy régi, 60–80 centiméter vastag téglafal biztosan jobb hőszigetelő, mint egy korszerűbb, de vékonyabb falszerkezet.

A valóság ennél összetettebb.

A hőtechnikai teljesítményt nem kizárólag a fal vastagsága határozza meg. Ugyanilyen fontos a felhasznált építőanyag, a falszerkezet rétegrendje, az esetleges utólagos hőszigetelés és az épület egyéb szerkezeteinek állapota is. Ezért egy vastag, de szigeteletlen tömör téglafal energetikai szempontból kedvezőtlenebb is lehet, mint egy korszerű falazat megfelelő hőszigeteléssel.

A nyílászárók szerepe

A téglalakásoknál gyakran találkozunk különböző korú és típusú nyílászárókkal.

Előfordulhat, hogy:

• minden ablak eredeti;
• csak néhányat cseréltek ki;
• vagy már az egész lakás korszerű nyílászárókat kapott.

A helyszíni felmérés során ezek állapotát és jellemzőit is figyelembe kell venni, hiszen jelentős hatással lehetnek az épület energiaigényére.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a nyílászárók cseréje önmagában nem határozza meg az energetikai besorolást. Az eredményt mindig az épület teljes műszaki rendszere alakítja.

Tudta?

Régi belvárosi lakásoknál gyakran nem a falazat, hanem az elavult nyílászárók és a korszerűtlen fűtési rendszer okozza a legnagyobb energia-veszteséget. Ugyanakkor minden ingatlan egyedi, ezért ezt kizárólag helyszíni felmérés alapján lehet megítélni.

A fűtési rendszer jelentősége

A téglalakásokban nagyon sokféle fűtési rendszerrel találkozhatunk.

Lehet például:

• gázkonvektor;
• cirkófűtés;
• kondenzációs kazán;
• házközponti fűtés;
• távfűtés;
• hőszivattyús rendszer.

Mindegyik más műszaki jellemzőkkel rendelkezik, ezért az energetikai tanúsítás során külön kell értékelni őket.

Nem lehet általánosan kijelenteni, hogy egy adott rendszer minden körülmények között jobb vagy rosszabb. A teljes épület energetikai teljesítményét mindig a szerkezetek és a gépészet együtt határozza meg.

Miért kaphat két hasonló lakás eltérő besorolást?

Ez az egyik legérdekesebb kérdés.

Képzeljünk el két, egyaránt 75 négyzetméteres téglalakást ugyanabban a városrészben.

Az egyik egy felújított társasház középső emeletén található, korszerű nyílászárókkal és modern fűtési rendszerrel.

A másik egy hasonló korú, de felújítatlan épület földszintjén helyezkedik el, eredeti szerkezetekkel.

Első pillantásra a két lakás között nincs jelentős különbség.

Energetikai szempontból azonban a szerkezetek, a gépészet és az épület állapota miatt már eltérő eredmény születhet.

Ez jól mutatja, hogy az energetikai tanúsítás során nem elegendő néhány alapadatot ismerni. Az épület egészét kell vizsgálni.

Szakértői gondolat

A téglalakások esetében különösen igaz, hogy nincs két teljesen egyforma ingatlan. Az építés időpontja, a későbbi felújítások, a közös épületszerkezetek állapota és a fűtési rendszer együtt alakítják az energetikai jellemzőket. Emiatt két hasonló méretű lakás között is jelentős különbség lehet a tanúsítás eredményében.

IV. rész

Mit érdemes tudni a családi házak energetikai tanúsításáról?

Ha van olyan ingatlantípus, ahol az energetikai tanúsító tapasztalata különösen fontos, akkor az a családi ház.

Míg egy társasházi lakás esetében az épület számos szerkezete közös tulajdonban van, és sok műszaki megoldás ismétlődik, addig egy családi háznál szinte minden épület egyedi. Más az alaprajz, más a tető kialakítása, eltérő lehet a falazat, a födém, a fűtési rendszer, a nyílászárók, sőt még az is, hogy az épület milyen ütemekben épült vagy újult meg.

Ezért a családi házak energetikai tanúsítása mindig egyedi műszaki értékelést igényel.

Egy családi ház története gyakran több évtizedet ölel fel

Kevés olyan családi ház van, amely pontosan ugyanabban az állapotban maradt volna, mint amikor megépült.

Sok épületet az évek során bővítettek, tetőteret alakítottak ki, melléképületet kapcsoltak hozzá, korszerűsítették a fűtési rendszert vagy utólag hőszigetelték a homlokzatot.

Ezek a változások mind hatással lehetnek az épület energetikai jellemzőire.

A helyszíni felmérés során ezért nem elegendő az aktuális állapotot szemrevételezni. Fontos megérteni azt is, hogy az épület milyen műszaki fejlődésen ment keresztül.

A gyakorlatban

Gyakran előfordul, hogy egy családi ház eredetileg az 1970-es években épült, majd később több ütemben korszerűsítették. Először új nyílászárók kerültek beépítésre, néhány évvel később homlokzati hőszigetelés készült, végül a régi kazánt korszerű kondenzációs készülékre cserélték. Az energetikai tanúsítás során ezek az egymástól időben elkülönülő beruházások együtt határozzák meg az épület jelenlegi energetikai állapotát.

A tető és a padlásfödém szerepe

Sok tulajdonos a homlokzati hőszigetelést tartja a legfontosabb energetikai korszerűsítésnek.

Valóban jelentős szerepe van, de családi házak esetében a tető és a padlásfödém állapota legalább ennyire meghatározó lehet.

A meleg levegő természetes módon felfelé áramlik, ezért egy nem megfelelően szigetelt födémen keresztül jelentős hőveszteség alakulhat ki.

A helyszíni felmérés során a tanúsító ezért külön figyelmet fordít arra, hogy:

• milyen szerkezetű a födém;
• található-e rajta hőszigetelés;
• hozzávetőlegesen milyen vastagságú;
• történt-e utólagos korszerűsítés.

A falazat önmagában nem mond el mindent

Gyakori kérdés:

"Harmincnyolcas téglából épült a ház. Ez jó?"

Erre nem lehet egyetlen szóval válaszolni.

Az energetikai teljesítményt nem kizárólag a falazóanyag határozza meg.

Legalább ennyire fontos:

• készült-e utólagos hőszigetelés;
• milyen állapotban van a szerkezet;
• milyen a födém;
• milyen nyílászárók kerültek beépítésre;
• hogyan működik a fűtési rendszer.

Az energetikai tanúsítás mindig ezeket a tényezőket együtt vizsgálja.

Tudta?

Egy korszerűen felújított, több évtizedes családi ház energetikai szempontból kedvezőbb eredményt érhet el, mint egy fiatalabb, de felújítatlan épület. Az építés éve önmagában nem határozza meg az energetikai minőséget.

A gépészet szerepe

A családi házakban találkozhatunk a legváltozatosabb gépészeti megoldásokkal.

Előfordulhat például:

• kondenzációs gázkazán;
• vegyes tüzelésű kazán;
• pelletkazán;
• hőszivattyú;
• elektromos fűtés;
• kandalló vagy cserépkályha kiegészítő fűtésként.

A használati melegvíz előállítása is történhet többféle módon: a fűtési rendszer részeként, külön villanybojlerrel vagy megújuló energiaforrás segítségével.

A tanúsítás során ezek a rendszerek együttesen kerülnek értékelésre.

A családi házaknál különösen fontos a pontos adatfelvétel

Mivel minden épület más, a helyszíni felmérés során különösen nagy jelentősége van a pontos adatgyűjtésnek.

A tanúsító nemcsak méreteket rögzít, hanem igyekszik megismerni azokat a műszaki sajátosságokat is, amelyek az épület energiaigényét befolyásolják.

Ha rendelkezésre állnak korábbi tervrajzok vagy a felújítások dokumentumai, azok segíthetik a pontosabb értékelést, de hiányuk nem jelenti azt, hogy a tanúsítás ne lenne elkészíthető.

Szakértői gondolat

A családi házak energetikai tanúsítása során a legfontosabb feladat nem az, hogy egy előre kialakított sémát kövessünk, hanem az, hogy az adott épület sajátosságait pontosan megismerjük. Minden ház más történetet mesél el: máskor épült, másképp újították fel, és más műszaki megoldásokat alkalmaztak. A jó energetikai tanúsítás ezt az egyediséget tükrözi a számításokban is.