I. FEJEZET: Energetikai tanúsítvány alapok

I. rész

Amikor először találkozunk az energetikai tanúsítvánnyal

A legtöbb ember életében először akkor hall az energetikai tanúsítványról, amikor el szeretné adni a lakását vagy családi házát. Az ingatlanközvetítő, az ügyvéd vagy a vevő megemlíti, hogy szükség lesz rá, ezért a tulajdonos felkeres egy energetikai tanúsítót, elkészül a dokumentum, és ezzel többnyire le is zárul a történet.

Pedig valójában az energetikai tanúsítvány jóval több egy kötelező adminisztratív dokumentumnál.

Ha egy hasonlattal szeretnénk élni, akkor olyan szerepet tölt be egy épület esetében, mint egy orvosi vizsgálat eredménye az emberi szervezetnél. Nem maga a papír a fontos, hanem az, hogy milyen állapotot ír le. Egy laboreredményből következtetni lehet az egészségi állapotra, ugyanígy az energetikai tanúsítványból is képet lehet alkotni arról, hogy egy épület mennyire korszerű energiafelhasználási szempontból.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyetlen szám vagy egyetlen betű minden fontos információt összefoglal. Ahogy két ember egészségi állapotát sem lehet kizárólag a testsúlya alapján megítélni, úgy két azonos energetikai besorolású ingatlan között is lehetnek jelentős különbségek. A tanúsítvány értelmezéséhez mindig a teljes műszaki háttér ismerete szükséges.

Mi is az energetikai tanúsítvány valójában?

Az energetikai tanúsítvány egy szabványos módszertan alapján elkészített műszaki értékelés, amely egy épület vagy önálló rendeltetési egység – például egy lakás – várható energiaigényét mutatja be.

A "várható" szó különösen fontos.

Sokan meglepődnek, amikor azt látják, hogy a tanúsítványban szereplő értékek nem egyeznek meg a saját gáz- vagy villanyszámlájukkal. Ez azonban nem hiba, hanem a rendszer működéséből következik.

A tanúsítvány ugyanis nem azt méri, hogy az adott tulajdonos mennyi energiát fogyasztott az elmúlt évben, hanem azt számítja ki, hogy az épület műszaki adottságai alapján mekkora energiaigény várható rendeltetésszerű használat mellett.

Ez azért fontos, mert a tényleges fogyasztást rengeteg olyan tényező befolyásolja, amely személyenként eltérhet.

Másképpen fűt egy idős házaspár, mint egy kisgyermekes család. Más lesz az energiafelhasználás akkor is, ha valaki egész nap otthon dolgozik, mint akkor, ha reggeltől estig üresen áll a lakás. A belső hőmérséklet, a szellőztetési szokások vagy akár a melegvíz-használat is jelentősen módosíthatja a tényleges rezsiköltséget.

Éppen ezért a tanúsítvány célja nem a múltbeli fogyasztás bemutatása, hanem az épület műszaki minőségének objektív értékelése.

Miért volt szükség egy egységes rendszerre?

Képzeljünk el két eladó lakást ugyanabban a városrészben.

Mindkettő 65 négyzetméteres.

Mindkettő téglából épült.

Mindkettő hasonló állapotúnak tűnik.

Az egyik azonban korszerű hőszigeteléssel, háromrétegű nyílászárókkal és kondenzációs kazánnal rendelkezik, míg a másik az eredeti, negyven évvel ezelőtti műszaki állapotot őrzi.

Első ránézésre a különbség nem mindig látható.

A várható energiafelhasználásban azonban jelentős eltérés lehet.

Az energetikai tanúsítás egyik legfontosabb célja éppen az, hogy ezek a különbségek összehasonlíthatóvá váljanak. A vevőnek ne csak azt kelljen mérlegelnie, hogy hány szobás az ingatlan vagy milyen környéken található, hanem azt is, hogy várhatóan mennyi energiát igényel majd a használata.

A gyakorlatban

Az elmúlt években egyre több vásárló már az ingatlan megtekintésekor rákérdez arra, hogy milyen energetikai besorolással rendelkezik a lakás vagy a ház. Ez jól mutatja, hogy az energiahatékonyság ma már nem csupán műszaki kérdés, hanem sok esetben az ingatlan értékét és piacképességét is befolyásoló szempont.

Mit árul el egy energetikai tanúsítvány?

Sokan úgy gondolják, hogy a tanúsítvány legfontosabb része az energetikai besorolás.

Valójában ez csak a végkövetkeztetés.

A dokumentum mögött részletes műszaki számítás áll, amely figyelembe veszi többek között:

• az épület méretét és kialakítását;
• a külső falak, födémek és tető hőszigetelő képességét;
• a nyílászárók jellemzőit;
• a fűtési rendszer hatékonyságát;
• a használati melegvíz előállításának módját;
• szükség esetén a hűtési és szellőztetési rendszereket;
• valamint az alkalmazott megújuló energiaforrásokat.

A tanúsítvány tehát nem egyetlen adatból készül, hanem számos műszaki jellemző együttes értékelésének eredménye.

Szakértői gondolat

Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy az energetikai tanúsítvány "egy papír, ami kell az adásvételhez". A gyakorlatban ennél sokkal többet jelent. Egy jól elkészített tanúsítvány olyan műszaki pillanatképet ad az épületről, amelyből nemcsak az aktuális energetikai állapot ismerhető meg, hanem az is, hogy mely korszerűsítések hozhatják a legnagyobb javulást.

II. rész

Mikor kötelező energetikai tanúsítványt készíteni?

Az energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban talán ez a leggyakoribb kérdés. A legtöbb megkeresés nem azzal kezdődik, hogy mennyi ideig tart a felmérés vagy milyen adatokat tartalmaz a dokumentum, hanem egyszerűen ezzel:

"Nekem egyáltalán szükségem van energetikai tanúsítványra?"

A válasz sok esetben egyszerű, de vannak olyan élethelyzetek, amikor nem egyértelmű. Éppen ezért érdemes megérteni, hogy mi a tanúsítás célja, és milyen esetekben írja elő a jogszabály az elkészítését.

Miért kötelező egyes esetekben?

Egy ingatlan megvásárlásakor a vevő számos fontos információt szeretne megismerni. Tudni szeretné az alapterületet, az építés évét, a szerkezeti állapotot, a közművek állapotát és természetesen azt is, hogy várhatóan milyen költségekkel jár majd az épület fenntartása.

Az energetikai tanúsítvány ezt az utóbbi kérdést segít megválaszolni.

A célja nem az, hogy megmondja, mennyi lesz a következő havi gázszámla, hanem az, hogy egységes módszer szerint jellemezze az épület energiahatékonyságát. Így a különböző ingatlanok energetikai szempontból is összehasonlíthatóvá válnak.

Ingatlan értékesítése

A leggyakoribb eset az ingatlan eladása.

Akár lakásról, akár családi házról van szó, az energetikai tanúsítvány általában az adásvételi folyamat része. A vevő így még a tulajdonszerzés előtt megismerheti az ingatlan energetikai jellemzőit.

Sokan csak akkor kezdenek tanúsítót keresni, amikor már kitűzték a szerződéskötés időpontját. Ez azonban szükségtelen kapkodáshoz vezethet.

A gyakorlatban célszerű a tanúsítvány elkészítését már akkor elindítani, amikor az ingatlan értékesítése eldöntötté válik.

A gyakorlatban

Nem ritka, hogy egy tulajdonos pénteken telefonál azzal, hogy hétfőn írják alá az adásvételi szerződést. Ilyenkor természetesen sokszor megoldható a gyors ügyintézés, de mind a tulajdonosnak, mind a tanúsítónak egyszerűbb és kiszámíthatóbb, ha néhány nappal korábban megkezdődik a folyamat.

Új épületek esetén

Új építésű épületeknél szintén szükség lehet energetikai tanúsítványra.

Ebben az esetben a dokumentum azt igazolja, hogy az elkészült épület energetikai szempontból megfelel a hatályos követelményeknek.

Az új épületekre vonatkozó előírások az elmúlt években folyamatosan szigorodtak. Ma már a tervezés során is kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság, hiszen ez nemcsak a környezetvédelmi célokat szolgálja, hanem az épület későbbi fenntartási költségeire is hatással van.

Mi a helyzet a bérbeadással ?

A bérbeadással kapcsolatban sok téves információ kering az interneten.

A vonatkozó szabályok időről időre változhatnak, ezért mindig az aktuális jogszabályokat kell figyelembe venni. Ha bizonytalan abban, hogy egy adott ügylethez szükséges-e energetikai tanúsítvány, célszerű még a folyamat elején tájékozódni.

Felújítás után automatikusan újat kell készíteni?

Nem.

Ez az egyik leggyakoribb félreértés.

Ha például egy lakásban festés vagy burkolatcsere történik, attól még nem válik szükségessé új energetikai tanúsítvány.

Más a helyzet akkor, ha a felújítás jelentősen megváltoztatja az épület energetikai tulajdonságait.

Ilyen lehet például:

• teljes homlokzati hőszigetelés;
• tető- vagy padlásfödém-szigetelés;
• korszerű nyílászárók beépítése;
• a fűtési rendszer cseréje;
• hőszivattyú telepítése.

Ezek az intézkedések kedvezően befolyásolhatják az épület energetikai jellemzőit, így egy új tanúsítvány már más eredményt mutathat.

Szakértői gondolat

Érdemes különbséget tenni a jogszabályi kötelezettség és a műszaki indokoltság között. Nem minden felújítás után kötelező új tanúsítvány készítése, ugyanakkor egy jelentős energetikai korszerűsítést követően a korábbi dokumentum már nem feltétlenül tükrözi az épület aktuális állapotát.

Mikor nem az energetikai tanúsító dönt?

Gyakran előfordul, hogy valaki telefonon megkérdezi:

"Ön szerint nekem kell energetikai tanúsítvány?"

Erre a kérdésre a tanúsító csak a konkrét ügy ismeretében tud válaszolni.

A kötelezettséget ugyanis nem a tanúsító állapítja meg, hanem a jogszabály. A tanúsító feladata az, hogy – amennyiben szükséges – a dokumentumot a hatályos előírások szerint elkészítse.

Ez fontos különbség, mert így biztosítható, hogy minden ügyfél azonos szabályok alapján kapjon tájékoztatást.

Miért érdemes időben gondolni rá?

Bár az energetikai tanúsítvány elkészítése sok esetben gyorsan megoldható, célszerű nem az utolsó pillanatra hagyni.

Ha például egy adásvételi folyamatban több szereplő – tulajdonos, ügyvéd, ingatlanközvetítő, vevő és bank – összehangolt munkájára van szükség, egy előre elkészített tanúsítvány segíthet abban, hogy az ügyintézés gördülékenyebb legyen.

Ez különösen igaz akkor, ha az ingatlan nagyobb, összetettebb kialakítású, vagy korábban jelentős felújításon esett át.

Összefoglalás

Az energetikai tanúsítvány elkészítésének kötelezettségét minden esetben a hatályos jogszabályok határozzák meg. A leggyakoribb esetek közé tartozik az ingatlan értékesítése és az új épületek használatbavétele, de egyes egyéb élethelyzetekben is szükség lehet rá.

A legfontosabb tanács, hogy ha bizonytalan abban, szükséges-e energetikai tanúsítvány az adott ügyben, érdemes még a folyamat elején tájékozódni. Így elkerülhető a kapkodás, és az ügyintézés is kiszámíthatóbbá válik.

III. rész

Mi történik valójában a helyszíni felmérés során?

Amikor időpontot egyeztetünk egy energetikai tanúsítvány elkészítésére, sok tulajdonosban ugyanaz a kérdés fogalmazódik meg:

"Mit fog megnézni a tanúsító?"

Van, aki attól tart, hogy minden falat meg kell bontani. Mások azt gondolják, hogy elegendő néhány fénykép készítése, és már el is készülhet a tanúsítvány.

A valóság egyik elképzeléshez sem hasonlít.

A helyszíni felmérés célja nem az, hogy hibát keressen az ingatlanban, és nem is az, hogy egy egyszerű szemrevételezés történjen. Sokkal inkább egy adatgyűjtési folyamat, amelynek során a tanúsító összegyűjti mindazokat a műszaki információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az épület energetikai jellemzői a lehető legpontosabban meghatározhatók legyenek.

A felmérés során minden olyan szerkezet és berendezés szerepet kap, amely hatással lehet az épület energiafelhasználására.

Nem minden látszik első pillantásra

Egy épület energiahatékonyságát sokkal több tényező befolyásolja annál, mint amit kívülről látunk.

Két ház kívülről szinte teljesen egyformának tűnhet, mégis előfordulhat, hogy az egyik lényegesen kevesebb energiát igényel a fűtési szezonban.

Ennek oka lehet például:

• a falazat eltérő szerkezete;
• a födém hőszigetelése;
• a nyílászárók minősége;
• a fűtési rendszer korszerűsége;
• vagy akár az, hogy korábban milyen felújításokat végeztek el.

Éppen ezért a helyszíni felmérés során a tanúsító nem csupán azt rögzíti, amit első pillantásra lát, hanem megpróbálja feltárni az épület energetikai szempontból lényeges tulajdonságait is.

A gyakorlatban

Gyakran előfordul, hogy egy tulajdonos azt mondja:

"A ház nincs leszigetelve."

Néhány perc beszélgetés után azonban kiderül, hogy tíz évvel korábban a padlásfödémre 25 centiméter hőszigetelés került, a nyílászárókat pedig korszerű műanyag szerkezetekre cserélték. Ezek olyan információk, amelyek jelentősen befolyásolják az energetikai értékelést, ezért fontos, hogy a felmérés során minden korábbi korszerűsítés szóba kerüljön.

A felmérés nem vizsga

Sokan kissé feszülten várják a tanúsító érkezését.

Előfordul, hogy előre elnézést kérnek a ház állapota miatt, vagy attól tartanak, hogy valamilyen hiányosság miatt "rossz eredményt" kapnak.

Valójában ilyenről szó sincs.

Az energetikai tanúsításnak nem célja minősíteni a tulajdonost vagy az ingatlan karbantartását. A tanúsító feladata kizárólag az, hogy a felmérés időpontjában fennálló műszaki állapotot rögzítse, majd ezt a jogszabályban meghatározott számítási módszer szerint értékelje.

Nincs "megbukott" épület.

És nincs olyan tanúsítvány sem, amely "jobb kedvű" tanúsítótól kedvezőbb besorolást kapna.

Ha ugyanazt az épületet ugyanazokkal az adatokkal két különböző jogosultsággal rendelkező tanúsító vizsgálja meg, akkor a számítási módszerből következően az eredménynek is azonosnak kell lennie. A tanúsítás alapját ugyanis jogszabályban meghatározott módszertan képezi.

Miért fontosak a régi dokumentumok?

A helyszíni felmérés során nem mindig lehet mindent szemrevételezéssel megállapítani.

Ha például rendelkezésre állnak:

• tervrajzok;
• metszetek;
• korábbi felújítási dokumentáció;
• nyílászárók műszaki adatlapjai;
• kazán dokumentációja;
• vagy hőszigetelésről készült számlák,

akkor ezek jelentősen megkönnyíthetik a pontos adatfelvételt.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy dokumentumok nélkül ne lehetne energetikai tanúsítványt készíteni. Sok esetben a tanúsító a helyszíni szemle és a rendelkezésre álló adatok alapján is el tudja végezni a szükséges számításokat. A dokumentáció azonban segíthet a műszaki jellemzők pontosabb meghatározásában.

Tudta?

Egy energetikai tanúsítvány elkészítéséhez nem elegendő pusztán az ingatlan alapterülete. A számítás során számos olyan műszaki jellemző is szerepet kap, amelyek első pillantásra nem is láthatók, például az épületszerkezetek rétegrendje vagy a gépészeti rendszer kialakítása.

Mennyi ideig tart a helyszíni felmérés?

Erre a kérdésre nem lehet egyetlen számot mondani.

Egy átlagos budapesti társasházi lakás felmérése rendszerint rövidebb idő alatt elvégezhető, mint egy nagy alapterületű, több szintes családi házé.

A felmérés időtartamát befolyásolja többek között:

• az ingatlan mérete;
• az épület tagoltsága;
• a helyiségek száma;
• a gépészeti rendszerek összetettsége;
• valamint az, hogy rendelkezésre állnak-e korábbi műszaki dokumentumok.

A legfontosabb azonban nem az, hogy mennyi ideig tart a felmérés, hanem az, hogy minden olyan adat rögzítésre kerüljön, amely a pontos számításhoz szükséges.

Szakértői gondolat

A helyszíni felmérés egyik legfontosabb része sokszor nem maga a mérés, hanem a beszélgetés. A tulajdonos gyakran olyan információkat tud elmondani a korábbi felújításokról vagy gépészeti korszerűsítésekről, amelyek a helyszínen már nem láthatók, mégis fontos szerepet játszanak az energetikai értékelésben.

IV. rész

Mi történik a helyszíni felmérés után?

A helyszíni felmérés befejezése után sok tulajdonos úgy gondolja, hogy a munka lényegében elkészült, és már csak néhány adatot kell beírni egy számítógépes programba.

Valójában azonban ekkor kezdődik az energetikai tanúsító munkájának egyik legfontosabb része.

A helyszínen összegyűjtött adatok önmagukban még nem eredményeznek energetikai tanúsítványt. Ezeket először rendszerezni kell, majd a hatályos számítási módszer szerint fel kell dolgozni. Csak ezután állapítható meg az épület energetikai jellemzője és besorolása.

A tanúsítvány nem becslés

Ez az egyik legfontosabb tudnivaló.

Sokan úgy képzelik, hogy a tanúsító a tapasztalata alapján "megítéli", milyen energetikai besorolást érdemel az épület.

Erről szó sincs.

Az energetikai tanúsítás nem vélemény, hanem számítás.

A jogszabályok meghatározzák, hogy milyen módszerrel kell figyelembe venni az épület szerkezeteit, gépészeti rendszereit és egyéb energetikai jellemzőit. A tanúsító feladata ezeknek az adatoknak a pontos rögzítése és a számítás szabályos elvégzése.

Ez biztosítja, hogy két azonos műszaki állapotú épület esetében a számítás eredménye is azonos legyen.

A gyakorlatban

Gyakran felmerül a kérdés:

"Ha másik tanúsítót hívok, jobb besorolást kaphatok?"

Normál esetben a válasz: nem.

Ha ugyanazokból a műszaki adatokból indulunk ki, ugyanazt a számítási módszert alkalmazzuk, akkor a végeredménynek is ugyanolyannak kell lennie. A tanúsító nem "ad" jobb vagy rosszabb minősítést, hanem a jogszabályban meghatározott módszer eredményét dokumentálja.

Mitől függ az energetikai besorolás?

Sokan egyetlen tényezőt keresnek.

Van, aki azt gondolja, hogy kizárólag a kazán számít.

Mások szerint a homlokzati hőszigetelés a legfontosabb.

A valóságban azonban az energetikai besorolás mindig több tényező együttes eredménye.

Hatással van rá például:

• az épület tájolása;
• a külső falak hőszigetelő képessége;
• a födém és a tető kialakítása;
• a nyílászárók minősége;
• a fűtési rendszer;
• a használati melegvíz előállítása;
• a hőleadó rendszer;
• a megújuló energiaforrások alkalmazása.

Ezért fordulhat elő, hogy két első ránézésre hasonló ingatlan eltérő energetikai besorolást kap.

Miért nem elég csak a négyzetméter?

Ez is gyakori félreértés.

Sokan úgy gondolják, hogy két egyforma alapterületű lakás energiaigénye is hasonló.

Pedig ez korántsem biztos.

Képzeljünk el két, egyaránt 70 négyzetméteres lakást.

Az egyik egy társasház középső szintjén található, két oldalról fűtött lakások veszik körül, korszerű nyílászárókkal és modern fűtési rendszerrel rendelkezik.

A másik ugyanekkora alapterületű, de egy régi családi ház része, szigeteletlen falakkal, eredeti fa nyílászárókkal és elavult fűtési rendszerrel.

A két ingatlan mérete megegyezik.

Energetikai szempontból azonban jelentős különbség lehet közöttük.

Ez jól mutatja, hogy önmagában az alapterületből nem lehet következtetni az épület energiahatékonyságára.

Tudta?

Egy kedvezőbb energetikai besorolás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ingatlan fenntartása minden körülmények között olcsóbb lesz. A tényleges energiafogyasztást a használati szokások is jelentősen befolyásolják.

Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány érvényességi idejét jogszabály határozza meg.

Az általános szabály szerint a tanúsítvány 5 évig érvényes, feltéve, hogy az épület energetikai jellemzői időközben nem változnak meg jelentősen.

Ez utóbbi feltétel legalább olyan fontos, mint maga a tízéves időtartam.

Ha ugyanis az épületen olyan korszerűsítés történik, amely lényegesen befolyásolja az energiahatékonyságot, akkor a korábban készült tanúsítvány már nem feltétlenül tükrözi a valós állapotot.

Mikor lehet szükség új tanúsítványra?

Erre nincs minden helyzetre alkalmazható egyetlen válasz.

Általában akkor merül fel új tanúsítvány készítésének igénye, amikor az épület energetikai tulajdonságai számottevően megváltoznak.

Ilyen lehet például:

• a homlokzat utólagos hőszigetelése;
• a padlásfödém vagy a tető hőszigetelése;
• a nyílászárók cseréje;
• a fűtési rendszer korszerűsítése;
• hőszivattyú vagy más új hőtermelő beépítése.

Ezek a változások nemcsak az épület energiaigényét módosíthatják, hanem az energetikai besorolásra is hatással lehetnek.

Szakértői gondolat

Sok tulajdonos természetes módon örül annak, ha egy felújítás után kedvezőbb energetikai besorolást kap az ingatlana. Ennél azonban talán még fontosabb, hogy maga az épület vált energiahatékonyabbá. A tanúsítvány ezt az állapotot mutatja meg, nem pedig önmagában a felújítás értékét.

Egy jó energetikai tanúsítvány ismérvei

A tanúsítvány minőségét nem az határozza meg, hogy milyen gyorsan készült el, hanem az, hogy a benne szereplő adatok mennyire tükrözik az épület valós műszaki állapotát.

Ehhez szükség van:

• gondos helyszíni felmérésre;
• pontos adatfelvételre;
• a rendelkezésre álló dokumentumok megfelelő értékelésére;
• valamint a hatályos módszertan következetes alkalmazására.

A jól elkészített tanúsítvány nem csupán egy kötelező dokumentum, hanem olyan műszaki leírás, amely hosszú távon is hasznos információt nyújthat az ingatlan tulajdonosának.

V. rész

Gyakori tévhitek és kérdések az energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban

Amikor valaki először készíttet energetikai tanúsítványt, természetes módon sok kérdés merül fel benne. Ezek közül néhány szinte minden helyszíni felmérés során elhangzik. Érdemes ezeket külön is áttekinteni, mert számos félreértés él a köztudatban.

"Ez csak egy kötelező papír."

Talán ez a leggyakrabban hallott mondat.

Valóban, sok esetben jogszabály írja elő az energetikai tanúsítvány elkészítését. Ettől azonban még nem pusztán adminisztratív dokumentum.

A tanúsítvány egy szabványos számítás eredménye, amely az épület energiahatékonyságát mutatja be. Ha egy tulajdonos később felújítást tervez, vagy egyszerűen szeretné megérteni, hogy az épület mely részei befolyásolják leginkább az energiafelhasználást, a tanúsítvány hasznos kiindulópont lehet.

"Ha keveset fizetek fűtésre, biztosan jó lesz a besorolás."

Nem feltétlenül.

A rezsiszámla és az energetikai tanúsítvány nem ugyanazt mutatja.

A havi energiafogyasztást nagymértékben befolyásolja, hogy:

• hányan laknak az ingatlanban;
• milyen hőmérsékletet tartanak;
• mennyi ideig tartózkodnak otthon;
• mennyi meleg vizet használnak.

Az energetikai tanúsítvány ezzel szemben azt vizsgálja, hogy maga az épület milyen energiaigényű lenne rendeltetésszerű használat mellett.

Ezért előfordulhat, hogy egy takarékosan használt régi épület rezsije alacsonyabb, mint egy pazarló módon használt korszerű ingatlané, miközben az energetikai besorolásuk ennek éppen az ellenkezőjét mutatja.

A gyakorlatban

Volt már olyan tulajdonos, aki meglepődött azon, hogy az energetikai besorolása nem lett olyan kedvező, mint várta, hiszen "alig fűt". Ilyenkor fontos megérteni, hogy a tanúsítvány nem a tényleges fogyasztást értékeli, hanem az épület műszaki adottságait.

"Ha új kazánt szereltetek fel, biztosan kiváló lesz a besorolás."

Egy korszerű hőtermelő valóban javíthatja az épület energetikai jellemzőit, de önmagában ritkán old meg mindent.

Képzeljünk el egy régi családi házat, amelynek falai nincsenek hőszigetelve, a padlásfödém szigeteletlen, a nyílászárók pedig több évtizedesek. Ha ebbe az épületbe egy modern kondenzációs kazán kerül, az energiafelhasználás kedvező irányba változhat, de a jelentős hőveszteségek továbbra is megmaradnak.

Az energetikai besorolás mindig az épület egészét értékeli. A szerkezetek és a gépészet együtt határozzák meg az eredményt

"A tanúsító tud jobb besorolást adni."

Ez talán az egyik legfontosabb félreértés.

Az energetikai tanúsító nem minősíti az épületet saját megítélése szerint.

A számításokat jogszabályban meghatározott módszer alapján kell elvégezni. A tanúsító feladata az adatok pontos felvétele és a számítás szabályos elkészítése.

Ez azt jelenti, hogy ugyanazon épületre ugyanazon adatok alapján ugyanaz az eredmény kell, hogy szülessen.

Ez biztosítja a tanúsítás objektivitását

Tudta?

Az energetikai tanúsítvány nem "alkuképes" dokumentum. A besorolás nem javítható pusztán azért, mert a tulajdonos kedvezőbb eredményt szeretne. A tanúsító kizárólag a valós műszaki állapotot rögzítheti.

Miért érdemes megőrizni a tanúsítványt?

Sokan az adásvétel után félreteszik vagy elfelejtik ezt a dokumentumot.

Pedig később is hasznos lehet.

Egy későbbi felújítás tervezésekor például jó összehasonlítási alapot jelenthet. Segítségével nyomon követhető, hogy egy hőszigetelés, nyílászárócsere vagy fűtéskorszerűsítés milyen irányban változtatta meg az épület energetikai jellemzőit.

Mit vigyen magával az olvasó ebből a fejezetből?

Ha ezt a fejezetet végigolvasta, valószínűleg már másként tekint az energetikai tanúsítványra.

Nem csupán egy kötelező dokumentumról van szó, hanem egy olyan műszaki értékelésről, amely egységes módszer szerint mutatja be egy épület energiahatékonyságát.

A tanúsítvány önmagában nem csökkenti a rezsit, nem növeli az ingatlan értékét, és nem teszi korszerűbbé az épületet. Ugyanakkor fontos információkat nyújt az ingatlan állapotáról, és segíthet megérteni, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább az energiafelhasználást.

Összefoglalás

Ebben a fejezetben áttekintettük az energetikai tanúsítvány legfontosabb alapjait. Megismerhettük, mi a tanúsítás célja, mikor lehet rá szükség, hogyan zajlik a helyszíni felmérés, és milyen elvek alapján készül el a dokumentum.

A legfontosabb üzenet talán az, hogy az energetikai tanúsítvány nem a tulajdonost minősíti, és nem a tényleges energiafogyasztást méri. Egy egységes módszertan alapján készült műszaki értékelés, amely lehetővé teszi az épületek energiahatékonyságának objektív összehasonlítását.

A következő fejezetben már egy gyakorlati kérdéssel foglalkozunk: mennyibe kerül az energetikai tanúsítvány, mitől függ az ára, és milyen tényezők befolyásolják az elkészítés idejét.