Jogszabályi háttér
Az energetikai tanúsítás Magyarországon jogszabályok által meghatározott rendszerben történik. A jogszabályok meghatározzák többek között, hogy mely épületek és önálló rendeltetési egységek esetében szükséges energetikai tanúsítványt készíteni, milyen módszerrel kell meghatározni az épület energetikai jellemzőit, milyen követelményeknek kell megfelelnie a tanúsítványnak, valamint ki jogosult annak elkészítésére.
Az Energetikai Tanúsítási Kézikönyvben bemutatott szakmai tudnivalók szempontjából az alábbi jogszabályok a legfontosabbak.
176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
- mely esetekben szükséges energetikai tanúsítványt készíteni;
- mely épületekre és önálló rendeltetési egységekre terjed ki a tanúsítás;
- milyen esetekben nem kell tanúsítványt készíteni;
- az energetikai tanúsítvány elkészítésének és átadásának szabályait;
- az energetikai tanúsítvány tartalmi követelményeit;
- a tanúsítvány érvényességével kapcsolatos szabályokat;
- az energetikai minőség szerinti besorolást;
- a tanúsítvány nyilvántartásának és hitelesítésének egyes szabályait.
Ez a rendelet különösen fontos ingatlan eladása, bérbeadása és új épület használatbavétele esetén, mivel ezekben az élethelyzetekben határozza meg az energetikai tanúsítással kapcsolatos alapvető kötelezettségeket.
9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
- az energetikai számítás során alkalmazandó fogalmakat;
- az épülethatároló szerkezetek energetikai követelményeit;
- a hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó követelményeket;
- az épület fajlagos hőveszteségére vonatkozó előírásokat;
- az épülettechnikai rendszerek követelményeit;
- az energiafelhasználás számításának szabályait;
- az energiahordozókhoz tartozó súlyozó tényezőket;
- a referenciaépületre vonatkozó előírásokat;
- az energetikai követelmények teljesítésének számítási módszereit.
Ez a jogszabály adja annak a műszaki számításnak az alapját, amelyből végül az energetikai tanúsítványban szereplő energetikai jellemzők és besorolás meghatározhatók.
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
- az energetikai tanúsítói tevékenység szakmagyakorlási feltételeit;
- az energetikai tanúsítói jogosultsághoz kapcsolódó alapvető szabályokat.
Nem készíthet bárki energetikai tanúsítványt. Az energetikai tanúsítást megfelelő végzettséggel és jogosultsággal rendelkező szakember végezheti. A jogosultsággal rendelkező szakemberek a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara nyilvántartásában ellenőrizhetők.
281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről
- az építésügyi hatósági eljárások egyes szabályait;
- az új épületek és egyes bővítések használatbavételéhez kapcsolódó energetikai követelmények igazolásának kérdéseit.
Ez a jogszabály elsősorban új épületek és egyes bővítések esetén kapcsolódik az energetikai tanúsításhoz.
Miért több jogszabály szabályozza az energetikai tanúsítást?
Az energetikai tanúsítvány elkészítése több, egymáshoz kapcsolódó területet érint. Egyszerűen megfogalmazva:
- a 176/2008. Korm. rendelet elsősorban azt mondja meg, mikor és hogyan kell tanúsítani;
- a 9/2023. ÉKM rendelet azt határozza meg, hogyan kell az energetikai jellemzőket műszakilag kiszámítani;
- a 266/2013. Korm. rendelet többek között azt szabályozza, ki végezheti a tanúsítói tevékenységet;
- a 281/2024. Korm. rendelet pedig az építésügyi hatósági eljárásokban, így például új épület használatbavételénél kapcsolódik az energetikai követelmények és a tanúsítvány kérdéséhez.
Fontos tudnivaló
A jogszabályok időről időre módosulhatnak. Ezért egy konkrét ingatlan vagy ügylet esetében mindig a hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni.
A Tudástárban található információk általános szakmai tájékoztatásként szolgálnak, és nem helyettesítik az adott ügy egyedi körülményeinek vizsgálatát.