Fogalomtár
Az energetikai tanúsítvány számos olyan műszaki fogalmat és rövidítést tartalmaz, amelyekkel egy ingatlantulajdonos általában csak ritkán találkozik. Az alábbi fogalomtár az Energetikai Tanúsítási Kézikönyvben leggyakrabban előforduló kifejezéseket magyarázza el röviden, közérthető formában.
Energetikai tanúsítvány
Az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai teljesítményét egységes számítási módszer alapján bemutató hivatalos dokumentum. Tartalmazza többek között az ingatlan energetikai jellemzőit, energetikai besorolását és a korszerűsítésre vonatkozó javaslatokat.
Energetikai tanúsítás
Az a szakmai folyamat, amelynek során a tanúsító felméri az ingatlan energetikai szempontból lényeges jellemzőit, elvégzi a szükséges számításokat, majd elkészíti és hitelesíti az energetikai tanúsítványt.
Energetikai tanúsító
Megfelelő szakirányú végzettséggel és jogosultsággal rendelkező szakember, aki jogosult energetikai tanúsítvány készítésére.
HET-azonosító
A hiteles energetikai tanúsítvány egyedi azonosítója. A hitelesített tanúsítványhoz a nyilvántartási rendszer egyedi HET-azonosítót rendel.
Hiteles energetikai tanúsítvány
Olyan energetikai tanúsítvány, amelyet jogosultsággal rendelkező energetikai tanúsító készített, és amelyet a jogszabályban meghatározott elektronikus rendszerben hitelesítettek.
OÉNY
Országos Építésügyi Nyilvántartás. Az építésügyhöz kapcsolódó elektronikus nyilvántartási rendszer, amelyhez az energetikai tanúsítás elektronikus nyilvántartása is kapcsolódik.
Önálló rendeltetési egység
Egy épületen belül önálló használatra alkalmas épületrész. Tipikus példája egy társasházi lakás, amelyre önálló energetikai tanúsítvány készíthető.
Energetikai besorolás
Az épület energetikai teljesítményének könnyen értelmezhető kategóriába sorolása. A besorolás nem a tényleges rezsiszámlát mutatja, hanem jogszabályban meghatározott számítás eredménye.
Energiahatékonyság
Annak jellemzője, hogy egy épület a kívánt komfort biztosításához mennyi energiát igényel. Energiahatékonyabb épület azonos használati feltételek mellett általában kisebb energiaigénnyel képes megfelelő belső körülményeket biztosítani.
Energiaigény
Az épület rendeltetésszerű használatához – például fűtéshez, hűtéshez vagy használati melegvíz előállításához – számítással meghatározott energiamennyiség.
Számított energiafogyasztás
Az energetikai számítás eredményeként meghatározott energiafelhasználás. Nem azonos a tulajdonos tényleges, számlák alapján kimutatható fogyasztásával, mert a számítás szabványosított használati feltételekkel dolgozik.
Tényleges energiafogyasztás
Az ingatlanban a valós használat során elfogyasztott energia. Jelentősen függhet a lakók számától, a beállított hőmérséklettől, a szellőztetési és melegvíz-használati szokásoktól, valamint más használati tényezőktől.
Primerenergia
Az energia olyan számított értéke, amely az épületben felhasznált energiahordozó mellett annak előállításához, átalakításához és szállításához kapcsolódó energetikai hatásokat is figyelembe veszi a jogszabályban meghatározott súlyozó tényezők segítségével.
Összesített energetikai jellemző
Az épület energiafelhasználását összesítő számított energetikai mutató, amelynek meghatározásában az épület különböző energiaigényei és az alkalmazott energiahordozók is szerepet kapnak.
Fajlagos érték
Valamilyen mennyiség egységnyi alapterületre vagy más meghatározott egységre vetített értéke. Az energetikában gyakori például a kWh/m²év formában megadott energiaigény.
kWh
Kilowattóra. Energia mértékegysége. Villamosenergia-fogyasztásnál a hétköznapokban is ezzel találkozunk a leggyakrabban.
kWh/m²év
Az épület egy négyzetméterére vetített éves energiamennyiség. Lehetővé teszi eltérő méretű épületek energetikai jellemzőinek összehasonlítását.
Hőátbocsátási tényező – U-érték
Azt mutatja meg, hogy egy épületszerkezet – például fal, födém vagy ablak – milyen mértékben engedi át a hőt. Minél kisebb az U-érték, annál kedvezőbb a szerkezet hőszigetelő képessége.
Hőveszteség
Az épületből a külső környezet vagy alacsonyabb hőmérsékletű terek felé távozó hőenergia. Mértékét jelentősen befolyásolja a falak, födémek, tetők és nyílászárók kialakítása.
Fajlagos hőveszteségtényező
Az épület hőveszteségének egyik számított jellemzője, amely az épület kialakítását, szerkezeteit és hőtechnikai tulajdonságait együttesen veszi figyelembe.
Hőhíd
Az épületszerkezet olyan része, ahol a környezetéhez képest nagyobb a hőáram. Tipikusan ilyen lehet egy erkélylemez csatlakozása, koszorú, födémcsatlakozás vagy egyes falsarkok.
Hőszigetelés
Olyan anyag vagy szerkezeti kialakítás, amely csökkenti az épületszerkezeten keresztül történő hőáramlást. Alkalmazható például homlokzaton, padlásfödémen, tetőn vagy pincefödémen.
Rétegrend
Egy épületszerkezetet alkotó különböző anyagrétegek sorrendje és vastagsága. Például egy külső fal rétegrendje állhat vakolatból, falazatból, hőszigetelésből és külső felületképzésből.
Nyílászáró
Az épület ablakainak és ajtóinak összefoglaló elnevezése. Energetikai szempontból fontos többek között a szerkezet anyaga, üvegezése, légzárása és hőátbocsátási tényezője.
Fűtött alapterület
Az épület azon területe, amely a számítás szempontjából a fűtött épületrészhez tartozik. Nem minden esetben azonos az ingatlanhirdetésben vagy tulajdoni lapon szereplő alapterülettel.
Fűtött térfogat
A fűtött épületrész számítás során figyelembe vett belső térfogata.
Termikus burok
Azoknak a szerkezeteknek az összessége, amelyek a fűtött vagy klimatizált teret a külső környezettől, a talajtól vagy alacsonyabb hőmérsékletű terektől elválasztják.
Épülethatároló szerkezet
Az épület belső, energetikailag vizsgált tereit a külső környezettől vagy eltérő hőmérsékletű terektől elválasztó szerkezet, például külső fal, tető, födém, padló vagy nyílászáró.
Épülettechnikai rendszer
Az épület energiafelhasználásában szerepet játszó műszaki rendszerek összefoglaló neve. Ide tartozhat többek között a fűtés, hűtés, szellőzés és használati melegvíz előállítása.
Hőtermelő
A fűtési rendszer azon berendezése, amely a fűtéshez szükséges hőt előállítja. Ilyen lehet például a kazán vagy a hőszivattyú.
Kondenzációs kazán
Olyan korszerű gázkazán, amely az égéstermékben lévő vízgőz kondenzációjából származó hő egy részét is hasznosítja.
Hőszivattyú
Olyan berendezés, amely külső energia felhasználásával alacsonyabb hőmérsékletű környezetből – például levegőből, talajból vagy vízből – von el hőt, és azt magasabb hőmérsékletszinten az épület fűtésére, illetve bizonyos rendszereknél használati melegvíz előállítására használja.
Hőleadó
A fűtési rendszer azon eleme, amely a hőt a helyiségnek átadja. Ilyen például a radiátor, padlófűtés, falfűtés vagy fan-coil.
Használati melegvíz – HMV
A mindennapi használathoz – például fürdéshez, mosogatáshoz – előállított melegvíz. Előállítása az épület energetikai számításának része lehet.
Hűtési rendszer
Az épület vagy helyiségek belső hőmérsékletének csökkentésére szolgáló rendszer. Tipikus példája a klímaberendezés vagy hőszivattyús hűtési rendszer.
Szellőzés
A belső levegő cseréje természetes vagy gépi módon. Az energetikai számításban a szellőzéshez kapcsolódó hőveszteség és bizonyos rendszerek energiaigénye is szerepet kaphat.
Hővisszanyerős szellőztetés
Olyan gépi szellőztetési rendszer, amely a távozó levegő hőjének egy részét átadja a beérkező friss levegőnek, ezáltal csökkentve a szellőztetésből származó hőveszteséget.
Megújuló energiaforrás
Olyan energiaforrás, amely természetes folyamatok során folyamatosan vagy viszonylag rövid idő alatt megújul. Épületeknél tipikus példa a napenergia, illetve a környezeti energia hőszivattyús hasznosítása.
Napelem
A napsugárzás energiáját villamos energiává alakító berendezés.
Napkollektor
A napsugárzás energiáját hőenergia előállítására használó berendezés, amely például használati melegvíz készítésére alkalmazható.
Referenciaépület
A jogszabályban meghatározott jellemzőkkel rendelkező számítási viszonyítási alap, amelynek szerepe van egyes energetikai követelmények és teljesítmények értékelésében.
Energetikai korszerűsítés
Az épület energiahatékonyságát javító beavatkozás. Ilyen lehet például a hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, hőszivattyú vagy megújuló energiát hasznosító rendszer telepítése.
Korszerűsítési javaslat
Az energetikai tanúsítványban szereplő szakmai javaslat arra vonatkozóan, hogy milyen beavatkozásokkal javítható az épület energetikai teljesítménye.
Helyszíni felmérés
A tanúsítás során végzett adatgyűjtés, amelynek keretében a tanúsító megvizsgálja és rögzíti az energetikai számításhoz szükséges építészeti és épületgépészeti jellemzőket.
Energetikai követelmény
Jogszabályban meghatározott műszaki követelményszint, amelyet az adott épületnek vagy épületszerkezetnek a jogszabályban meghatározott esetekben teljesítenie kell.
Közel nulla energiaigényű épület
Olyan, magas energiahatékonyságú épület, amelynek energiaigénye a vonatkozó energetikai követelmények szerint alacsony, és annak meghatározására a mindenkor hatályos energetikai szabályozás vonatkozik.
